Az Európai Unió tagállamainak és az európai polgároknak vissza kell venniük az ellenőrzést az európai együttműködés és az Európai Unió intézményei felett – jelentette ki a európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn az I. Patrióta Nagygyűlésen az Országházban.
Bóka János arról beszélt: az Európai Unióban ma alkotmányos államcsíny zajlik, a tagállamok és az európai polgárok felhatalmazása hiányában, az uniós szerződések betűjével és szellemével ellentétben, aláásva a tagállamok alkotmányos berendezkedéseit és intézményeit.
Európa válaszúthoz érkezett, és a tét Európa jövője és a nemzetek szuverenitása
– szögezte le.
A miniszter a nemzeti szuverenitásra leselkedő veszélyek közül kettőt jelölt meg kiemelkedő jelentőségűként, hangsúlyozva, hogy mindkét veszély az unió intézményei felől érkezik: az egyik a „lopakodó hatáskörbővítés„, a másik az alkotmányos értékek és intézmények kisajátítása.
Jelezte:
Magyarország kormánya 2025-ben elindította az Európai Unió hatásköreinek átvilágítását, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát egyes kulcsfontosságú területeken. A vizsgálat kitért arra, hogy a tagállami és uniós kompetenciák megosztása mennyiben tekinthető optimálisnak, és megvizsgálták, hogy a tagállami hatásköröket védő uniós eszközök miért nem hatékonyak a gyakorlatban, továbbá a tagállami szuverenitást valóban megvédő megoldásokat kerestek.
Bóka János a hallgatósággal megosztva a lezárult vizsgálat néhány megállapítását kiemelte: az unió részéről ma már általános gyakorlat a lopakodó hatáskörbővítés, melynek leggyakoribb eszköze a döntéshozatali jogalappal való visszaélés, amit most már nemcsak a hatáskörök kiterjesztése érdekében, hanem az egyhangúság követelményének megkerülése érdekében is alkalmaznak.
A lopakodó hatásbővítés másik megnyilvánulási formája, amikor az uniós intézmények a formális tagállami hatáskört meghagyva egyéb eszközökkel korlátozzák vagy teszik névlegessé a tagállami politikai mozgásteret. Erre példaként említette az európai szemesztert.
Kifejtette: az európai szemeszter eredetileg a tagállami gazdaságpolitikát hangolta össze ajánlásokon keresztül. Az ajánlások azonban ma már nem általános iránymutatások, hanem konkrét szakpolitikai lépéseket és ütemezési elvárásokat fogalmaznak meg.
Kitért arra: az EU hatásköreinek folyamatos kiterjesztésével szemben az EU-ban elvileg létezik a fékek és ellensúlyok rendszere, de a rendszer jelenleg nem hatékony. A szubszidiaritás védelmére hivatott sárga- és narancssárga lapos rendszer érdemben nem működik, eddig egyetlen alkalommal sem volt képes a jogalkotási folyamatot megakasztani. Hasonló a helyzet a szubszidiaritás és az arányosság bírósági védelmével: az Európai Unió Bírósága eddig egyetlen alkalommal sem semmisített meg jogalkotást erre hivatkozva.
A lopakodó hatáskörbővítés mellett az európai intézmények megpróbálják kisajátítani alkotmányos értékeinket
– mondta. Kiemelte: Európa értékközösség, de nem azért, mert az Európai Unió alapszerződései ezt kimondják, hanem mert társadalmai közös zsidó-keresztény gyökerekből sarjadtak ki, hasonló történelmi és kulturális élmények formálták őket, és hosszú évszázadok alatt kialakult bennük a sorsközösség tudata. Ezek az értékek a nemzeti szuverenitás legbelső magját képezik, amit egy nemzet soha nem hagyhat el vagy engedhet át másnak.
Az uniós intézmények szerint azonban a tagállamok átengedték ezeknek az értékeknek a meghatározását és védelmét az európai intézményeknek, amelyek szerint ezeket az értékeket bármilyen tartalommal meg lehet tölteni. Ezzel pedig lebontják az európai civilizációt.
Hozzátette:
az európai civilizáció lebontásában meghatározó szerepet játszik az Európai Unió Bírósága, amely ma már magát jelöli ki az uniós értékviták végső fórumaként.
Az alkotmányos értékek kisajátításának ugyancsak veszélyes következménye az európai tolerancia és sokszínűség eltűnése. A tolerancia ugyanis nem azt jelenti, hogy mindenben egyetértünk és egyformák vagyunk, hanem hogy nem értünk egyet, mégis ugyanannak a közösségnek vagyunk a tagjai és együttműködünk.
Bóka János kiemelte: a szuverén tagállamok védelme érdekében új megoldásokra, eszközökre és összehangolt fellépésre van szükség. A jelentésben megfogalmazott javaslatok közül megemlítette egy, a hatáskörmegosztással kapcsolatos viták elbírálására szakosodott bíróság kialakítását, valamint a piros- és zöldlapos eljárások bevezetését, ami a jelenlegi sárga- és narancssárga lapos eljárások továbbfejlesztését jelenti.
A piroslapos eljárás értelmében a tagállamoknak lehetőségük nyílna elutasítani egy uniós jogszabálytervezetet, ha a nemzeti parlamentek legalább 55 százaléka az uniós javaslat ellen foglal állást. A zöldlapos eljárás keretében pedig a tagállamok jogot kapnának jogszabály kezdeményezésére, amennyiben a nemzeti parlamentek legalább egyharmada ezt támogatja.
A jelentés javasolja továbbá egy „vészfék klauzula” megfogalmazását is, ami szerint, ha a tagállamok egy része nyilatkozatban jelzi stratégiai nemzeti érdekeinek vagy alkotmányos hagyományainak sérelmét, az eljárás továbbvitelére csak az Európai Tanács egyhangú döntése alapján kerülhet sor.
Bóka János úgy összegzett: az európai együttműködés kritikus ponthoz érkezett, az uniós szerződések alapján már nem lehet meghúzni a határvonalat tagállami és uniós hatáskörök között.
A tagállamoknak vissza kell venniük az ellenőrzést az európai együttműködés és az Európai Unió intézményei felett a szuverenitás, a demokrácia és jogállamiság védelmében, valamint egy jobb és hatékonyabb európai együttműködés érdekében – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
